Az életben nem blogoltam még, de az ember fejében keveregnek gondolatok, melyeket mindenképpen meg akar osztani a többiekkel - mindenkivel.

A mostani posztom nem csak azért kiemelkedő, mert az első nyílvános netes írásom lesz, de azért is, mert életem első olyan játékáról fog szólni, amelyet a megjelenés pillanatában - előrendelésem eredményeként - a világ többi országában lakó gémerekkel együtt próbálhattam ki.

Kedd volt a napja, amikor kora délután láttam a futárszolgálat furgonját megállni a ház előtt, és egy feltűnően kicsi csomaggal becsöngetett hozzám. Persze bőven elég méretű volt a pakk ahhoz, hogy egy kék-sugár korong beleférjen, de mivel előrendelt példányról volt szó, így tudtam, hogy a pakk további extrákat rejt. Többek közt egy pósztert, melyről már a csomag megpillantásakor tudtam, hogy legalább négyfelé hajtogatták.. Később kiderült, hogy erről szó sincs, nyolcfelé van hajtogatva az egyébként igényes fényes papírra nyomtatott színes kép, mely szerencsére keményebb a kelleténél, és ezért a hajtogatások élei fehér csíkokat hagyva kvázi elcsúnyították azt. Persze ez nem a világ vége, de azért egy kicsit rosszul esett…

No de  térjünk a lényegre, szerencsére volt pár szabad éjszakám az elmúlt napokban, és elkezdtem nyüstölni a cuccot, ami azzal kezdődik, hogy az intro egy játszható tutorial is egyben, ami egyébként egy hatalmas ötlet és még nem találkoztam vele túl sokszor. Röpke fél óra után máris a kezdőképernyőn találhatjuk magunkat, de előtte még a game felteszi a nagy kérdést, mely szerint belemegyünk-e abba, hogy residentevil.net-re feltöltsön mindenféle statisztikát a játékmenetünkről. Ohhh, a RE.NET a cucc melyről ódákat zengtek a Capcom-os srácok egy videóban, mely a játék megjelenése előtt pár héttel került ki a Playstation Store-ba. Nagyon kis felvillanyozó animáció volt arról, hogy kielemezheted a játékstílusodat, lesznek online bajnokságok, meg mindenféle plusz dolgok, úgyhogy igen, YES-t nyomtam, és már pötyögtem is be a böngészőmbe, hogy www.residentevil.net, hogy regisztrálhassak. Hát… egy iszonyú lassú website fogadott, és a regisztráció nem tartott tovább negyed óránál, de azért egy pillanatra felidézte bennem a betárcsázós internet aranykorát, jóllehet, akkor még nem tolták tele mindenféle Flash animációkkal a honlapokat.

Ezek után végre belevethettem magam a játékba, és Leon-t választottam a három lehetséges kampány közül. Egy meglehetősen igényes átvezető animáció után egyből az akció közepébe pottyanva egy-két (nyolc-tíz) zombiinváziót kellett ávészelni az első pályán, és az volt az érzésem, hogy az egyébként Normal nehézségi fokozatot választva is iszonyú nehéz a játék. Egyszerre támad rám 20-25 zombi, kapkodom a fejem, és az első pálya főellenfelére - egy behemót dögre - konkrétan nem maradt egyetlen töltényen sem, a játékban pedig korábbi játékállás visszatöltésére nincs mód. Szerencsére maradt pár gránátom, amivel megoldottam a helyzetet, de a játék borzalmasan nehéz. Ráadásul az volt az érzésem, hogy eltűnt mindenféle logikai feladvány, miközben a látvány néha olyan szép volt, hogy játszani sem tudtam a csodálattól. Furcsa kettőség ez, gyönyör a köbön, csodaszép külcsín, de hiányos belbecs…

Felnéztem pár videojátékokkal foglalkozó oldalra, és nagyon érdekes eredmény fogadott. A nagy teszterek mind kivétel nélkül vagy 3-4 pontosra, vagy 9-10 pontosra ítélték a stuffot. Ilyet ritkán látni, hogy ennyire megossza a kritikusok véleményét egy játék, úgyhogy magamban kezdtem keresni a hibát. Összegeztem a jó dolgokat magamban és a játékban: Nagy RE fan vagyok, a játék hangulata és grafikája nagyon ottvan, de: nagyon nehéz, és hentelős a cucc.

A nehézségen állítani nagyon egyszerű, a Normal-ról átállítottam Amateur-re a nehézségi fokozatot, és az objective-t pedig belöttem az "I am playing for fun"-ra. Elindítottam a második pályát, és ember, utána csodát láttam!

A játszhatóság felugrott a Resident Evil 5 szintjére, a második pályától tömegével jöttek a valóban változatos ügyességi feladatok, bár túl sok logika nem kellett hozzájuk, azért a Resident Evil színvonalat hozta. A zene szintén változatosra változott, és elkezdtem élvezni a játékot. Nem akarom lelőni a többi pályát, de mindegyik teljesen egyedi és változatos, és mindegyiken másféle képességre van kihegyezve a hangsúly. A fegyverek fejlesztése helyett - amit sokan hiányolnak, én speciel rühelltem - egy annál is feleslegesebb skill fejlesztési rendszer került a játékba, értelme nem sok, de nem is ezen múlik a dolog. Egyre mélyebbre ásva magam a RE univerzumban éreztem, hogy elkap a gépszíj, és bár nem akkora hévvel mint az első rész rimékje Játékkockán, de akkorát mint az ötödik rész szerintem durran. És itt van az eb elhantolva, szerintem a Tisztelt Teszterek nem vették a fáradtságot, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák a TELJES JÁTÉKOT, véleményt alkottak arról az első pálya után, és ez óriási hiba. Hiszem, hogy ha az ember jól belövi magának a nehézségi fokozatot, akkor egy kellő kihívásokkal teli, kitűnő 30 óra aktív játékidővel gazdagodik, ami nem is kevés azért az árért amit a stuffért kérnek. Jó játékot !!!

Megjegyzés: A residentevil.net azóta nemcsak lassú, hanem szerver túlterheltség miatt meg is állt, szóval fel a fejjel, még jó, hogy van!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.